Kinek tör az életére a törvény?

A Gólem Színház Ha lesz egy férfinak című... előadása számos különlegességet tartogat: Frenák Pál és Visky András először dolgozott együtt, a gyermek megkövezéséről szóló ószövetségi rész adja a koreográfia és a színmű alapját, illetve Marie-Julie Debeaulieu, a Frenák Pál Társulat gyönyörű és különleges megjelenésű táncosnője első szóló táncát láthatja a közönség.

"Az alsóneműre csupaszodott nő vékony csíkra vágott, hideg, fehér fényben kúszik az asztal hátsó határán, hátracsapódó haja szinte korbácsütésekként ostorozza hátát. Kivetkőzésében ellenállását, egy kultúra szabályai, regulái elleni tiltakozását vélhetjük felfedezni. Mikor oldalazva, fél kezével és lábával felkapaszkodva, lüktetve csúszik végig az asztal egyik sarkától a másikig, mintha láthatatlan kezek taszítanák előre, akkor nyílik meg igazán az értelmezés tartománya"– írja darabról Vida Virág a tanckritika.hu-n.

A darab koncepciójában Borgula András rendező sokkal többet bízott az alkotókra, mint az megszokott egy színházi produkció létrejöttekor. Egy témára két olyan variációt várt a rendező, amelyek egymástól függetlenül, a születésük pillanatában egymásra reflektálatlanul alakulnak, íródnak meg.

A darab a zsidó hagyomány egyik szent könyvére a Talmud Tóramagyarázatainak módszertanára épül. Éppen ezért a Gólem Színház a színházi munkát megelőző két napos workshopot szervezett az alkotóknak, amely során a Talmuddal és a benne található történetek magyarázatának logikájával ismertette meg Frenák Pált és Visky Andrást, sőt még Talmud-Tóra tanulásra is sor került.

Mind Frenák Pál, mind Visky András többszörös áttétellel értelmezte az engedetlen fiú megölésének történetét. Az előadás az ellenállás, a hatalomhoz fűződő viszony egyéni és közösségi lehetőségeire is reflektál, és teremt párbeszédet a mai Magyarország közéleti hangulatával.  „A lázadás és engedetlenség versus kritikátlan elfogadás ellentétpár sem csupán családon belüli vitakérdés, hanem – túlzás nélkül állítható – : a társadalmi, de a biológiai lét szerveződését is alapvetően meghatározó dichotómia. Legyen szó emberről, állatról, növényről, egysejtűről, az élő egyedek általában természetesen felismerik a közösségivel összepasszított egyéni érdekeiket, és tudják-sejtik, mikor kell lázadni, és mikor muszáj kritikátlanul elfogadni." – írja Kutszegi Csaba Stand up Tragedy című kritikájában a darabról a kutszelistilus.hu blogon.

A fenti jelentésmezők azonban csak kiinduló és nem végpontjai az előadásnak, amelyek mentén a színmű és a koreográfia kel különös és egymásba fonódó életre Marie-Julie Debeaulieu, valamint Takátsy Péter és Szilágyi Kata színészek előadásában.

Háttér

A lázadó, engedetlen gyermek büntetése legyen halál – írja a Tóra.

Borgula András rendező a zsidó hagyományt ötvözte az interpretáció és az improvizáció módszereivel az új darabban. A feldolgozott bibliai törvény így szól (Mózes V. 21:18):

„18. Ha lesz egy férfinak lázadó és engedetlen fia, nem hallgat apja hangjára és anyja hangjára, és meg bár megfenyítik, utána sem hallgat rájuk. 19. ragadja meg őt apja és anyja, vigyék ki a város véneihez a helység kapujába, 20. és így szóljanak a város véneihez: Ez a fiúnk lázadó és engedetlen, nem hallgat a szavunkra, dorbézol és részeges. 21. Akkor kövezzék őt halálra a város férfiai mind. Így irtsd ki a gonoszt a körödből! Egész Izrael hallja meg ezt, és féljen!"

Míg az isteni parancs az embert teljesen magára hagyja az "öld meg az engedetlen gyermeked" törvénnyel, addig a Talmud - a Tóra értelmezésének írásban szerkesztett változata -, hosszan értelmezi, magyarázza az értelmezhetetlent. Ha lesz egy férfinak... című előadás is egy és többfajta magyarázatra vállalkozik.

Az előadás első része egymásra épülő alkotói munka. Visky András író színműve és Frenák Pál koreográfiája kel különös és egymásba fonódó életre Marie-Julie Debeaulieu, a Frenák Pál Társulat tagja, valamint Takátsy Péter (Katona József Színház színésze) és Szilágyi Kata (Hoppart Társulat tagja) színészek előadásában.

Az előadás második része teljes mértékben improvizációra épül. A törvényt egy-egy közéleti személyiség, illetve a közönség értelmezi. Az ekkor születő mondatokból, gondolatokból folytatódik a Ha lesz egy férfinak... kezdetű címadó mondat.

A közönség azonban nemcsak a helyszínen mondhatja el véleményét, benyomásait. A Gólem Színház facebook oldalán kommentekben is hozzájárulhat, valódi alkotójává válhat a darabnak.

És akkor lássuk, hogy az alkotók mit gondolnak a törvényről:

Borgula András, rendező, a Gólem Színház művészeti vezetője:

„Engem az a pillanat érdekel, amikor a szüleim (vagy az értem felelős emberek) úgy döntenek, inkább halálomat kívánják, mint azt, hogy lázadó és engedetlen legyek! Különben is, mikortól számítok én lázadónak? Ki dönti ezt el?"

Frenák Pál, koreográfus:

„A megkövezés a kő megszentségtelenítése. Hiszen a kő ősi anyag, örök, szilárd létező, ideje emberidőn túli; az engedetlenek és engedelmesek születése előtt és halála után is hordozza a múlt emlékeit, az emberi döntések súlyát. A kő memoár."

Visky András, író:

„Megkérdezték a Tanítót: „Vajon valóban a Világ Ura adta ezt az iszonyatos törvényt?" „Nincs szülő, aki meg ne kövezné az ő gyermekét" – válaszolta a Tanító. „Igazat beszélsz?" – kérdezték megütközve. „Ne tőlem kérdezzétek – mondta a Tanító –, hanem azoktól, akiket megköveznek mindazért , amit megörököltek: az arcukért, a nevükért, a hangjukért , azokért a döntésekért, amelyeket nem ők hoztak meg , és amelyeket ők maguk is meghoznak majd, gyermekük nevében. Jákóbot Izsákért, Izsákot Ábrahámért, Ábrahámot a Világ Uráért kövezik meg"– fejezte be. Majd rövid szünet után, fénylő arccal hozzátette: „Boldog az az ember, aki ezt hallván, meg nem retten."

Személyek:

Férfi: Takátsy Péter (a Katona József Színház művésze)
Anya: Szilágyi Kata
Fiú: Kóta Olivér
Tánc: Marie-Julie Debeaulieu
Író: Visky András
Koreográfus: Frenák Pál
Dramaturg: Németh Virág
Díszlet/jelmez: Juristovszky Sosa
Produkciós vezető: Marcsa Barbara
Rendező munkatársa: Hollós Zsófia
Rendező: Borgula András

 

Ezer